Az első organza virágaim

Vééégre nekem is van ilyen! :)))

És milyen egyszerű megcsinálni, csak türelem kell hozzá, ami -mint tudjuk- rózsát terem.

Ezt a kettőt készítettem elsőnek próba gyanánt.

És csak azért ezt a kettőt, mert ezt a két anyagot találtam itthon, ami alkalmas volt a feladatra.

A türkiz darab egy régebbi függönyünk levágott része, a rózsaszínes pedig a menyecske ruhám alsó szoknyájának alja, ami egy műtét során feleződött :)

Másmilyen gyöngyöt szerettem volna beletenni a türkizbe, de mivel általános iskolás korom óta nem gyöngyöztem, így csak kásagyöngyöt találtam itthon, de mint a kép mutatja, tökéletesen megfelel ez is.

A nagy gyöngyöt is egy fiók alján találtam, talán még az esküvői csokrom maradványaként, fene tudja.

És a végén elárulom a technikát is, ha valaki ilyet szeretne csinálni, és nem tudja, hogyan kell.

Minden olyan anyag jó, amit rettegve vasalunk. Selyem, organza stb. Köröket vágunk belőle különböző méretűeket. Egy virágon belül keverhetjük is a színeket, én most azért nem kevertem, mert csak ez a kettő volt kéznél, de majd bevásárolok :)

Én a legkisebb körrel kezdem, aztán azt teszem rá az anyagra "sablonként", és picit nagyobb ívben körbevágom, aztán a nagyobbal ugyanígy. Ezzel megspórolom magamnak a sablonkészítést, meg a rajzolgatást, és rengeteg időt nyerek. Nem baj, ha nem szabályos, mert most jön a szórakoztató része.

Miután bevagdossuk picit a széleket (4-5 vágás elég), mécses lángjánál jön a tüzeskedés. Óvatosan közel emeljük a lánghoz, amíg el nem kezd olvadozni a széle. Ha fodrosabbat akarunk, akkor jobban megolvasztjuk.

Lehet vagdosás nélkül is csinálni, de így bodrosabb lesz.

Nem egy bonyolult dolog, csak rá kell érezni. Minél több anyagot teszünk egymásra, annál dúsabb lesz a virágunk. Amit én láttam, csak kb 9 rétegből állt, az enyém picit többől. :)

A végén összevarrjuk, gyöngyöt a közepébe, és mostmár csak azt kell eldönteni, hogy mire rögzítjük. Hajpánt, kitűzőalap, táskára varrjuk stb.

És mivel képtelenség kettő után leállni, gyorsan legyártok még pár aprócskát, ha addig nem ébrednének fel a fiúk, aztán meg sírok, hogy már megint nem volt időm enni, aludni, élni. :)