Asztalka 2. rész (az agyvérzés folytatódik)

(Asztalka 1. rész ITT )

A lábak csiszolásánál azért némi finomság került a dologba, ugyanis az előző tulaj egyszerűen úgy döntött, levágja a lábakat, ahogy esik úgy puffan.
Fűrészelgetni nem volt kedvem, és mivel más eszközöm nem nagyon volt, egyenesre lecsiszoltam 40-es papírral. ( a képen még csiszolatlanul)

A napokig tartó csiszolás után rájöttem, hogy ezt az asztalt képtelenség normálisan lecsiszolni, akkora sérülések vannak benne.
A kezemet úgy éreztem, mint zongoravizsga előtt, amikor egy féléves anyagot próbáltam bepótolni egy hét alatt.
Szóval ezen a ponton feladtam, legalábbis a csiszolás részét.

 

Ezután jött a lábak festése. Első réteg zöld. Mivel a harmadik festékboltban sem találtam zöld pácot, így lett zöld vékony lazúr.

Az egyik léc persze 3 felé esett, szóval közbejött egy kis ragasztás is :)

Száradás után jött egy kis fehér festék a zöldre, azt majd még visszacsiszolgatom kicsit.

Azt hittem, a csiszolásnál rosszabb már nem jöhet, de IGEN.
Az asztallap. Ha ember képes magát szivatni, hát az én vagyok.
A lapot lekentem tölgy színű vastag lazúrral...az eredmény a karcok miatt....gusztustalan lett.

És még egy kép, itt a zöld ugyan kéknek látszik (arra amúgy is jött még a fehér, mint a lábakra), de az asztal RONDA. Reménytelenül.

A reménytelent sajnos nem tudtam elfogadni, így újabb napot töltöttem csiszolással, hogy a lazúrt leszedjem.
Ezután úgy döntöttem, hogy a rondább sérüléseket kitöltöm fagitt-tel, és tölgy színűt veszek!
Aztán lekentem tölgy fapáccal.
Az eredmény íme, egy újabb agyvérzés:
A tölgy színű fagitt fehéren üt át a tölgy színű pác alatt!!!!!!!!!

Ekkor döntöttem úgy, hogy most aludnom kell egyet.
Másnapra jött a következő ötlet.
OLAJFESTÉK!
Találtam is barna olajfestéket (enyhén beszáradva). A rizikót csak az növeli, hogy én láttatni akarom a fa erezetét. De nem számított már semmi...hát "szakszerűen" belenyomtam az ujjamat, és minden fagittes pöttyre rányomtam az olajfestéket az ujjammal.
TÁDÁÁÁÁM:

Ronda, mi? :D
Na ezután következett a NAGY TERV!
Rongyra tettem a festékből, és szépen elkezdtem végigsúrolgatni vele a fát.

...és ilyen lett:

Egészen antik, nem? :)))
És nincsenek fehér pöttyök! :)

Szóval itt tartok, száradunk, aztán még a fehér festék csiszolása, az asztal összerakása, és utána az apróbb hibák javítgatása következik, úgyhogy folyt. köv. :)