2014. január 8., szerda

Polc a gyerekszobába

Polc kell! Most! És nem akarok pénzt költeni!
Mi sem egyszerűbb, kell egy láda!
Ezt úgy szokták reklámozni, hogy "Csak fesd le!". Azt persze senki se mondja, hogy mivel jár.
Megkérdeztem kb fél éve a szüleimet, hogy van-e ládájuk valahol. Azt mondták nincs.
Már akkor is láttam a pajtában kettőt. Az kell nekik.
Eltelt fél év. A láda még most is ott van, és még mindig nem használják semmire, úgy döntöttem, birtokba veszem.
Közelebbről megnézve, az egyik használhatatlan, mert azóta szétrohadt.
A másik meg....hmmm...mintha tyúk járt volna oda tojni (nem csak tojást). És mivel a tyúkokkal örök háborúban állok, azóta főleg, mióta kirepülnek az ólból, és a levenduláimat tépázzák, úgy döntöttem, nem érdemlik meg ezt a ládát, én viszont igen.
A láda letisztogatva egyszerűen siralmas. De úgy is mondhatnám, hogy rusztikus! :D
(A képek minőségéért elnézést kérek, de se fény, se nap....én meg nem bírok várni, amíg kisüt)


Nem baj, elő a csiszolópapírral. És csiszolom, csiszolom, szitkozódva, hogy ekkora baromságot, inkább vettem volna egy jó állapotút, de aztán arra gondolok, hogy mégiscsak ingyen van, és tovább csiszolom.



Miután kellően kikínoztuk egymást, jöhet a kellemes része, a festés!
Itt csak az a bosszantó, hogy ugye mindig forgatni kell, hogy vízszintesen tudjon száradni a festék, és a forgatások között azért el kell telni pár órának, tehát minden nap 1- 2 oldal, amíg aztán....
...fehér lesz :)


Lesz egy állítva is, abba még teszek középre egy polcot, de ezt most csak gyorsan-gyorsan.




Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése